Amit az emlőrákról tudni kell…
Előfordulása, kialakulásának okai
Emlőrák-hajlam ("emlőrák rizikó")
Emlőrák-rizikó-csökkentés – a mellrák elsődleges megelőzése
Kimutatása
Emlőszűrés
Kezelése
Az emlőrákbetegség kimenetele
Rehabilitáció
Az emlőrákban megbetegedettek gondozása, követése
Az emlőrák előfordulása, kialakulásának okai
Az emlőrák a magasan fejlett országok népbetegsége: itt körülbelül minden tizedik nő betegszik meg emlőrákban élete folyamán (van olyan ország, ahol ez az arány kicsit jobb, van, ahol rosszabb). Magyarországon az emlőrák előfordulás a nyugati országokéhoz hasonló: 2000-ben 6190 új esetet diagnosztizáltak. Az emlőrák kialakulásáért különféle hajlamosító tényezők tehetők felelőssé. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a civilizált életmóddal kapcsolatos életmódbeli szokások erősítik ezeket a hajlamosító tényezőket. Így a magas kalóriatartalmú, úgynevezett "nyugati típusú" diéta (finomított szénhidrátok, zsírok túlsúlya, kevés zöldség stb.), az alkoholfogyasztás, a mozgásszegény életmód, a hormonkezelések, a gyermekvállalás késői életkorra maradása feltétlenül okolhatók olyan változásokért, melyek elsősorban a hormonális rendszert érintik. Az esetek csupán kis hányada (kb. 10%) alakul ki "örökletes" (genetikai) alapon, vagyis az örökítő anyag veleszületett hibája folytán.
Emlőrák-hajlam ("emlőrák rizikó")
Vannak olyan jellegzetességek, eltérések, melyek az egyén fokozott emlőrák-hajlamát jelezhetik. Ezek az egyén hormonháztartás és/vagy emlő mirigyállomány és/vagy örökítő anyag jellemzőivel állnak összefüggésben (táblázat).
Hormonhatás első menstruáció időpontja (életkor)
utolsó menstruáció időpontja (életkor)
első terhesség időpontja (életkor)
hormonkezelések (fogamzásgátlók és női nemi hormonpótlás klimaxban)
Életmód alkoholfogyasztás
magas testtömeg index (főképp a klimax beállta után)
Jóindulatú csomó eltávolítása az emlőből (nem minden elváltozás jelent fokozott hajlamot!!!)
Fokozott emlősűrűség mammográfia alkalmával
Emlőrák halmozódás a családban (nagyobb a kockázat, ha anya, testvér, nagynéni, esetleg gyermek elsősorban fiatal életkorban emlőrákban szenvedett.
Korábbi terápiás besugárzás, amennyiben az, az emlőket is terhelte
Ezek alapján akár számszerűen kifejezhető az egyén emlőrák-veszélyeztetettsége. Az emlőrák-hajlam kiszámítására olyan módszereket fejlesztettek ki, melyek a fenti úgynevezett rizikótényezőket veszik számba.
Emlőrák-rizikó-csökkentés – az emlőrák elsődleges megelőzése
Az emlőrák-rizikó csökkentésére alkalmasak lehetnek a veszélyeztetettséget fokozó tényezők kiiktatása: normális testsúly, testtömeg indexre való törekvés, diétás megszorítások, az alkohol fogyasztás és a felesleges hormonális beavatkozások kerülése. Természetesen ez nem mindig oldhat meg mindent. A másik, mellyel van már bőséges tapasztalat, a gyógyszeres megelőzés lehetősége. Ezek a módszerek általában hormonális úton hatnak: kiküszöbölik, illetve módosítják a szervezetben termelődő női nemi hormonok hatását. A legalaposabban tesztelt szer a tamoxifen, melyet az Amerikai Egyesült Államokban már kifejezetten emlőrák rizikó csökkentésére is törzskönyveztek. Más országokban egyelőre csak úgynevezett klinikai vizsgálatban alkalmazzák ilyen javallatban. A tamoxifen nevű gyógyszerről kimutatták, hogy 30-40 %-kal csökkenti az emlőrák kialakulását. A gyógyszernek azonban számos mellékhatása ismert, például nőgyógyászati problémák, fokozott trombózishajlam, ami súlyos problémákat is okozhat. A tamoxifent nem alkalmazzák széles körben az emlőrák megelőzésére, de megfelelő lehet a fokozott rizikójúaknál. Az anastrozole-t évek óta használják emlőrákban. A női nemi hormonok, mint például az ösztrogén elősegítik bizonyos esetekben az emlőrák sejtjeinek növekedését. Mind a klimax előtt, mind a klimax beállta után jelen vannak a szervezetben. Az anastrozole az aromatáz nevű enzim gátlásán keresztül akadályozza meg az ösztrogén hormon termelődését. Emiatt nevezzük aromatázgátló gyógyszernek. A változó kor után az ösztrogén az aromatáz enzim komplex segítségével a különféle szövetekben mint pl. a zsírszövetben képződik más hormonokból. Az anastrozole meggátolja ezt az átalakulást, ezáltal csökkenti a szervezetben a női nemi hormon mennyiségét. Ennek a csökkenésnek a jótékony hatását használjuk ki a mellrák gyógyítására. A gyógyszer nem tudja legyőzni a petefészkek hormontermelését a változókor előtt, emiatt csak a klimax beállta után alkalmazható. Az anastrozole-t ma már a korai emlőrák komplex kezelésére is alkalmazzák. A fokozott emlőrák-hajlamot mutató egyének megelőző gyógykezelésében várhatóan sikeres lesz az anastrozole, bár erre bizonyíték még nincs. Ezért szükséges hatását klinikai vizsgálatban tesztelni. Erre hivatott az úgynevezett IBIS-II vizsgálat.
Az emlőrák kimutatása
Az emlő daganata – akár jó, akár rosszindulatú, tapintással, az úgynevezett képalkotó vizsgálatokkal, és cytológiai/szövettani mintavétellel mutatható ki.
A mammográfiás vizsgálat általában a legérzékenyebb, mely a daganatot már igen korai stádiumban képes felfedezni. A vizsgálat alkalmával az emlőket lágy röntgensugárral vizsgálják, különböző irányokból felvételeket készítenek. A felvételeken az eltérés legtöbbször kóros árnyék, vagy meszesedés képében fedezhető fel. Máskor a mirigyállomány deformitása vagy éppen fokozott sűrűsége észlelhető. A mammográfiához az emlőállományra enyhe nyomást gyakorolnak, de ez legtöbbször nem fájdalmas. A mammográfiát sokszor kiegészíti az emlők és környezetének ultrahang vizsgálata. Ha a képalkotó vizsgálatokkal eltérést észlelnek, szükség lehet a cytológiai/szövettani mintavételre (biopsziára), mely történhet vékonyabb ("finomtű biopszia"), vagy vastagabb tűvel (vastagtű biopszia). Az így nyert mintát cytológus, patológus vizsgálja meg, és legtöbbször egyértelmű adatot ad a kórisme (diagnózis) felállításához. Ez nem jelent minden esetben rákot. Lehet jóindulatú elváltozás, mely vagy nem igényel kezelést, vagy csak kisebb műtétet. Amennyiben egyértelműen rákról van szó, a további, sokszor teljes gyógyulást eredményező kezelés ennek megfelelően tervezhető meg.
Emlőszűrés
A mammográfiás emlőszűrést jelentős emlőrák okozta halálozást csökkentő hatása miatt több országban, köztük hazánkban is nemzeti szintű program keretében vezették be. Az emlőszűrés olyan megfelelő szűrőközpontokban folyik, ahová lakossági nyilvántartás alapján hívják be a legveszélyeztetettebb korosztályba tartozó nőket. A program keretében 1-2 évente kétoldali kétirányú mammográfiás felvétel történik. A vizsgálat eredményéről értesítést kapnak, és amennyiben eltérést találnak, kiegészítő vizsgálatokat végeznek. Az emlőszűrés értéke mindenekelőtt az 50 év feletti korosztályban bizonyított. A fiatalabb korosztályban végzett emlőszűrés eredménye egyelőre nem egyértelmű, további vizsgálatot igényel.
A rendszeres emlőszűréssel a szűrt népesség emlőrák-halálozása becslések szerint akár 60%-kal csökkenhet. Bár az emlő tapintással történő vizsgálatának (és önvizsgálatának) számos előnye van (nem költséges, veszélytelen, egyszerűen kivitelezhető, hatására kevesebb az elhanyagolt daganat, illetve egyes gyorsan növő rákok hamarabb ismerhetők fel), de emlőrákos halálozás csökkentő hatása nincs, és semmiképp nem pótolja a szervezett mammográfiás emlőszűrést.
Az emlőrák kezelése
Az úgynevezett korai, vagyis az emlőben és legfeljebb a közeli nyirokcsomókban kimutatható emlőrák elsődleges kezelése általában műtéti. A műtét vagy a daganat kimetszését jelenti, vagy ma már egyre ritkábban az emlő eltávolítását. Az emlőműtétek legtöbbjénél egyidejűleg valamilyen nyirokcsomó műtét is történik: vagy speciális beavatkozással úgynevezett őrszem nyirokcsomó biopszia, vagy a hónalji nyirokcsomók jelölés nélküli eltávolítása. Van olyan eset is, amikor nem szükséges a nyirokcsomókat operálni. A műtét során eltávolított szövetek részletes szövettani vizsgálata alapján lehet dönteni a további kezelések – gyógyszeres és sugárterápia – esetleges szükségességéről. Amennyiben gyanú van arra, hogy a daganatból mikroszkópos méretű részecskék leszakadtak, és a nyirokutakba vagy vérerekbe jutottak, indokolt a gyógyszeres utókezelés (kemoterápia és/vagy hormonterápia). A kemoterápia és a hormonterápia általánosan ható kezelések, hiszen a vérkeringéssel az egész szervezetbe eljut. A sugárterápia csak a műtéti területre irányul, tehát helyi kezelés. Ezért általános mellékhatása (például hányinger, hajhullás) sincs. Ma legtöbbször alkalmazunk valamilyen gyógyszeres kezelést, emlő megtartó műtét után pedig szinte mindig történik sugárkezelés.
Az emlőrákbetegség kimenetele
Az emlőrákbetegség kórjóslata elsősorban a felismeréskor észlelt stádium szerint különbözik. Amennyiben nem terjedt, nem, terjedhetett el az emlőből, a helyi kezelések Í(műtét és legtöbbször sugárterápia) elegendőek a teljes gyógyuláshoz. Ha a daganat mérete, a mikroszkópos kép, vagy a nyirokcsomók állapota alapján gyanú van a terjedésre, a gyógyszeres kezeléssel növelhető a gyógyulás esélye. Ilyenkor a műtét utáni onkológiai kezelés eredményeként a betegek átlagosan 75%-a meggyógyul. A gyógyulási arány még jobb az emlőszűrésen részt vevő nők esetében, hiszen a rendszeres mammográfia segítségével korábbi stádiumban ismerhető fel az emlőrák, mint a nem szűrt lakosság körében. Ha a műtét utáni onkológiai kezelésekkel mégsem sikerül megakadályozni a betegség újbóli jelentkezését, többnyire évek múltán vagy helyileg az emlőben (helyi kiújulás), vagy valamilyen más szervben (áttét) okoz eltérést. Ilyenkor is lehet onkológiai kezeléseket alkalmazni, de kisebb sikerrel, mint a korai esetekben. Az is előfordulhat, hogy akár évtizedek elteltével a másik emlőben újabb daganat képződjön. Ilyenkor ennek nem rosszabb a kórjóslata, mintha ez lett volna az első daganat: műtétet és onkológiai kezeléseket kell alkalmazni.
Rehabilitáció
Az emlőrák diagnózisa, a műtét, és az onkológiai kezelések nagy testi és lelki megrázkódtatást okoznak. A probléma még súlyosabb, ha olyan elő nem készített beavatkozások történnek, melyek a beteg egyéniségével, életvitelével nem összeegyeztethetők. Nagyon fontos, hogy az első ellátás után a beteg a számára elfogadható, kívánatos életvitelbe visszailleszkedjen. Ehhez testi és lelki rehabilitációra van szükség.
A testi rehabilitáció sokszor a műtét során megkezdődik: ha szükség van a teljes emlőállomány eltávolítására, sokszor azonnali emlő rekonstrukció is lehetséges. Máskor erre később nyílik lehetőség. Az optimális időpont egyénileg változik. Emlőműtét után az operált oldali kar, váll mozgásának könnyítésére korán megkezdődik a gyógytornáztatás. A műtét, besugárzás hajlamot teremthet a műtéti oldali kar nyirokkeringési zavarára, mely különféle kezelésekkel csökkenthető.
A műtét, különösen a csonkító műtétek különböző fokú lelki zavarokat okozhatnak. A család segítő hozzáállása, esetenként pszichológus, pszichiáter segítsége sokat javíthat a helyzeten.
Az emlőrákban megbetegedettek gondozása, követése
Az emlődaganat első ellátása után panaszmentes esetben elsősorban az emlők ellenőrzésén van nagy hangsúly: emlőmegtartó műtét után az első két évben félévente, később, illetve az ellenoldali emlő esetében évente szükséges emlővizsgálatot (tapintás, mammográfia, ultrahang) végezni. Egyéb műszeres vizsgálat nem szükséges, hiszen kiterjedt tapasztalatok alapján az intenzív műszeres vizsgálatok egyáltalán nem javítják a gyógyeredményeket. Ezért más fejlett országokban sem írnak elő a fent vázolttól eltérő követési stratégiát. Panasz esetén természetesen abszolút indokolt a panaszoknak megfelelő alapos kivizsgálás, hiszen minden esetben fontos tisztázni a panasz okát.
Mellrák