A gravitáció vonzóerőnek látszik...

Kérdések

Dora Dávid kérdezi (ddavid1987@hótmail.com) Date sent: 2005.12.20. 11:31 Subject: Nyomo gravitacio
Hogyan keletkezett a nyomó gravitáció ha helyesnek feltételezzük az ősrobbanás elvet és próbálunk aszerint gondolkodni?

Valószínűleg nem "keletkezett" a gravitáció sem és a többi anyag sem az ősrobbanással, hanem csak felrobbant egy állapot amely a robbanást megelőzően ott volt, ez valószínűleg egy nagy fekete lyuk volt amely tartalmazta (hozzávetőleg) az Univerzum összes anyagát. A világegyetem fejlődése valószínűleg ciklusos, néha fel - felrobban. Ehhez össze is kell gyűlnie az anyagnak, de ez nem úgy megy ahogy azt ma gondolják, tehát nem úgy hogy majd a tágulás lassan megáll, aztán szépen összeesik az Univerzum egy pontba ami a Nagy Reccs lenne. Ez az elképzelés bizonyosan nem állja meg a helyét mert a vonzó gravitációból indul ki. Az összegyűjtés egy másik mechanizmussal megy végbe.

A nyomó gravitaciós érvek közt a fehér törpékről szóló rész volt érdekes számomra, tehát mivel a törpéknek hatalmas a tömegük, így a gravitációs sugárzásból - ami mindenütt ott lehet az éterben - sokkal többet nyelnek el. De ha a gravitáció mindenütt nagy, s csak nekinyomja a dolgokat az égitestekhez akkor mi köze van a tömeg nagyságához? Azaz, hogy magyaraznád a tömeg és a NYOMÓ gravitáció összefüggését?

Két különböző dologról van szó: a gravitáció okozója a DVAGDVAG = Dark energy, Vacuum energy, Aether, Gravity sugárnyomásból származó erő. Ez tömeg hiányában, tehát a világűrben ahol nincs csillag vagy más tömeg, sajátmagával egyensúlyban van, az egymással szembe ható erővektorok egymást semlegesítik. Ugyanígy a kinyújtott tenyered két oldalát bal és jobb oldalról nyomó DVAG saját magát semlegesíti. Ha elveszed a tenyered akkor is.

Ebből akkor lesz a szokásos értelemben vett gravitáció ha tömeget teszel bele (Földet), s ez az alulról érkező DVAG -ot kicsit megszűri. Tehát alulról kisebb DVAG, felülről az eredeti, világűrből jövő DVAG éri a tested. A két erő különbsége adja a súlyodat (a DVAG nagyon nagyon erős sugárzás). Nem nyelődik el a testedben, átmegy rajtad de mégis nyom a föld felé. Nem tudom, hogy csinálja, csak az a biztos, hogy vonzással még abszurdabb a magyarázat. A térgörbítésA térgörbület mint a gravitáció okozója képtelenség. A látszólagos térgörbületet a DVAG gradiens okozza, tehát az ok-okozati viszony éppen fordított. pedig egyenesen hülyeség.

sokkal több graviton halmozódik fel nagyobb tömegnél, vagy hogyan?

Talán lehet így fogalmazni, de inkább több megy át rajta, a testeden, de nagyon gyengén nyelődik el. Sokkal valószínűbb, hogy a DVAG az anyaggal, a testeddel szoros egységet képez és ez működteti az atomokat is, mert azok ugyebár örökmozgók.

Miért esik gyorsulva az alma a Föld felé?

Itt nincs különbség a vonzó gravitációs magyarázathoz képest, az ok ugyanaz. Ez egy folytonos erő, és ha egy testre folyton erő hat akkor az gyorsul.
Ha a föld felé közelítesz akkor ráadásul a gyorsító erő is növekszik, de ez már más kérdés, mert a föld közelében a DVAG -nak gradiense van. A világűrben nincs, vagy kicsi..

A nyomó gravitáció alapján merre tart a mi univerzumunk? Hogyan tágul?

A megfigyelések szerint tágul és nagyon messze egy kicsit gyorsabban tágul. Ez a vonzó gravitációval nagyon váratlan, de nyomó gravitációval még logikus is lehet, mert belülről hat a nyomóeró kívülről meg érthetően kevesebb, mert a gravitációs sugárzás (DVAG) is valahol inkább belül van mint kívül, ha valahol legalábbis megpróbáljuk meghúzni az Univerzum határát, ami biztosan nem könnyű, főleg ha a gravitáció gyorsabb mint a fény, ami pedig nagyon valószínű.

Egyenletesen vagy erre arra össze vissza?

Viszonylag egyenletesnak látszik

Azt tudom, hogy a gravitációs erő végtelenül gyenge..

Ezt nem állítanám, mondjuk azt, hogy nagyon gyenge, ez azért van mert a DVAG sugárzás nagyon gyengén nyelődik el az anyagban (a konvencionális anyagban). A DVAG sugárzás maga, ami az erőt szolgáltatja viszont a természet legmeghatározóbb, legerőteljesebb hatóereje. Ezért csalóka azt állítani, hogy a gravitáció a leggyengébb hatóerő.

Az anyag mindenütt ott van és minden anyag?

Igen mindenütt ott van, kb 20 -szor annyi mint amennyi látszik (hacsak meg nem döntik magukat a csillagászok). Az energia is anyag, legfeljebb nyugalmi tömege nincsen, de úgysem tudjuk mi a tömeg. Csak annyit tudunk hogy mérhető, de hogy mi az, azt nem. Úgylehet a tömeg maga nem is alapvető tulajdonsága világunknak, mert csak a lefékeződött (rezgő-keringő, de nem száguldó) energia jelenik meg számunkra tömegként. Az anyag építőköveiaz anyagot felépítő 4 elemi részecske:
A és B a kétféle graviton valamint
C⁻ és D⁺ a kétféle elektromos töltés ugyanis (nyugalmi) tömeg nélküliek.

..a féreglyukon keresztül egy leány-univerzumot megnyit a fekete lyuk, amibe az anyag már csak beáramlik, persze rendkívül degenerált állapotban. ERRE GONDOLTÁL?

Nem. Nincs semmilyen féreglyuk, mert ez a kitaláció a szingularitásból ered. Ez a fajta rügyezés a képzelet szülötte, mindenfajta alapot nélkülöz, Ugyanígy a bránok ütközése meg ilyenek szintén nem tetszik, és különben is, túl sok dimenzió kell hozzá, szerintem elég a 3 térdimenzió a világ leírásához. A világegyetem összegyűlik egy helyre, annak ellenére, hogy most gyorsulva tágul, vagy legalábbis most úgy látjuk. Ciklusos, az indiaiak úgylehet tudnak valamit, figyelemreméltó a Bráma Visnu Siva vallásuk.

Szerinted miért tűnt el az antianyag az univerzumból gyakorlatilag teljesen ha elméletileg a természet a szimmetriára törekszik? A feketelyukból való születés elmélete szerint ez egyszerű és nyilvánvaló, hisz az anyagi világból csak anyag kerülhet át az újonnan születő világegyetembe, de mi van ha muszáj feltételeznünk a szingularitást mondjuk az első univerzum esetében?

szingularitást soha nem kell feltételezni, csak azt, hogy az anyag van. Létezik. Hogy honnan van azt nem tudjuk, de ha szingularitást feltételeznél is akkor sem tudnád, hogy hogyan ugrott elő a semmiből, mivel a szingularitás csak egy matematikai pont, tehát semmi. Az antianyag, ha elolvastad a fénymodellt, és megpróbáltad megérteni, úgylehet itt van köztünk, mert a fény tartalmazza, benne van az elektron és az antielektron. Ugyanígy benne van a proton és az antiproton is tehát anyagra a két páros ugyanaz az anyag. Tehát az antielektron és a proton ugyanaz az anyag, csak a bennük rejlő energia más, a protonnál 1836 -szor akkora mint az antielektron (pozitron) energiája. Ha így lenne a tudóskáink hiába keresik az antianyagot a világűrben, mert az a keresett formában nem létezik. Két rezonancia állapota van az "álló" graviton - elektromos töltésegység rendszernek. Az egyik az elektron energiánál, a másik a proton energiánál, ezek stabilak. A többi részecske instabil.

A nyomó gravitácós modell szerint az antianyag miben viselelkedne máshogy - ha egyáltalán másképpen viselkedne - mint az anyag? Lehetséges, hogy "felfelé esne"? Vagy teljesen mások lennének a fizikai tulajdonaságai?

dehogy esne felfelé, létre lehet hozni antianyagot, szerintem ugyanúgy viselkedne mint az anyag. Csak ne találkozzanak.

A feketelyuk eseményhorizontján áthaladva a központ felé már csak csökken a gravitációs erő? A nyomás és a sűrűség viszont eszméletlenül növekszik?

az eseményhorizonton áthaladva nem a gravitációs erő csökken, az csak egy olyan határ ahol a DVAG éppen fénysebességgel áramlik befelé. Ezért a kifelé indított fénysugár nem jön, hanem ott áll, mert akkora a szembe szél. Ez a fénysugár a földre soha nem érkezik meg. Az eseményhorizonton belül még nagyobb lehet a sodrás, onnan meg végképp nem jön ki semmi (ez nem forgó lyukra vonatkozik). A forgástengely irányában lehetnek zavarok (jetek).
A földfelszint lefelé elhagyva szintén tovább nő a gravitáció és kb R = 2000 km -nél éri el a maximumot. Ezután csökken, a középpontban nulla lesz.

Akkor a gravitáció csak nyomja bele a tölcsérbe kívülről az anyagot?

Igen.

Csak kíváncsiságból szeretném megkérdezni, hogy mit gondolsz a szuperhúr elméletről? Szerinted sikerül felfednünk a legelemibb elemi részecskéket?

Ez csak agytorna. Ha valaki értelmes, akkor kijöhet valami, de nekem nem tetszik. szerintem az anyag nem összevissza mozog, sokkal inkább el tudok képzelni egy toroid pályát például. A rezonanciának sokkal jobban megfelel, mint az összevissza rángatózó 26 vagy 72 dimenziós húrok (tudom csak 11).

A tömeg minden esetben energiát jelent, de az energiát nem kell feltétlenül tömeggel képviseltetni? Nem lehetséges hogy a gravitonnak és a fotonnak is van tömege vagy akár az összes bozonnak - mint a Z részecskéről kiderült - csak elképzelhetetlenül alacsony? A gravitont miért nem sikerült még egyszerűen kimutatni? Nemhogy a fénymodell szerint feltételezett részeit?

látod a tömeg nehéz ügy, szerintem az energia a tömeg, valahogy előugrik ha "megáll" az energia. Ha mozog akkor fény vagy graviton. Az elemi részeknek (ABCD) nincs tömegük talán, ez is anyag, de tömeget akkor kap ha egyhelyben kering. A fénynek szerintem van tömege, mert van impulzusa. A nyugalmi tömege azért nulla, mert ha a foton megáll akkor már nem foton, hanem valami más. Na ezekre a dolgokra nem vennék mérget. A gravitonokat azért nem tudjuk kimutatni mert a kölcsönhatásuk az anyaggal nagyon nagyon kicsi, átzúgnak a Földön mint a neutrínók (remélem nem azonosak)

Az teljesen OK hogy a fekete lyukból azért nem tud a fény, s semmilyen más anyag kimenekülni mert akkora a nyomó gravitáció "ellenszele". DE miért kell az anyagnak akkora tömegűnek, sűrűségűnek, nyomásúnak lennie hogy ez történjen, miért "fúj" a gravitációs erő "szele" erősebben a nagyobb tömegű, sűrűbb, stb pontok felé?

szerintem ezt ha az előbbiek alapján újra átgondolod akkor nem okoz problémát. A jobb kezembe fogok egy kilós vasat. Ha a bal kezembe fogok egy fekete lyukat akkor a nagy tömegű fekete lyuk nagyon legyengíti a világűrből balról érkező DVAG sugárzást így a jobb oldalról érkező gyengítetlen sugárnyomásból sokkal több érvényesül a kilós vason, a kilós vas súlya nagyon erősen megnő és a jobb kezemet hozzátapsolja a bal kezemhez mert nincs ami egyensúlyban tartsa a jobb oldali DVAG -ot..

Szerinted kellett lennie, volt egy felfúvódó szakasz a Világegyetem történetében? Én azt olvastam, hogy az univerzumunk korát tekintve 10 a minusz 35.-en másodperctől 10 a minusz 33.-on másodpercig ez volt a jellemző, mert különben az univerzumunk még ez előtt összeomlott volna

nem kell felfúvódás. A felfúvódást azért találták ki, mert azt feltételezik, hogy a világegyetem egy matematikai pontból, a szingularitásból keletkezett. Mivel ez nincs így, szingularitás nem létezik, ezért nem kell felfúvódás sem.

Szerinted lehetséges az - bár tudom nem szereted a több dimenziós elképzeléseket - hogy az univerzum születése után a 3 mostani térdimenzión kívüli további hat tágulása leállt egy pár milliomod mp után, igy azok olyan kicsik, hogy nem érzékelhetők, de LÉTEZNEK?

nincsenek extra dimenziók, és 3 dimenzió sincs. Ez ugyanis csak definíció, hogyan definiáljuk a teret.

HA a téridő görbülését elképzelhetőnek tartjuk (amit te bár csak látszólagos dolognak vélsz, ezért lehet, hogy számodra badarság az egész következő rész) igy az időutazás a múltba is lehetőnek látszik, tehát mint sok filmben láttuk, a hős visszamegy pár 100 évre és belerúg egy kőbe, semmi mást nem csinál, de mégis mire visszatér a tetejére fordul minden. Tehát akkor tényleg semmiféleképpen NEM GÖRBÜL IGAZÁBÓL A TÉRIDŐ, ezek tényleg mind csak látszólagosak? Az ikerpardoxon is így teljesen értelmetlen mert az is csak egy látszólagos dolog? Érzéki csalódás? Vagy ennek igazaból nincs túl sok köze a téridőhöz?

nincs olyan időutazás ami a filmekben látható. Az képzelhető el, hogy gyorsabban mész mint a fény és így a régebben indult fénysugarakat utoléred. Ennek azonban a valóságra nézve semmi hatása nincs, mert ez már csak a látszó világ. Nem is abból az irányból látnád a "múlt" fényét hanem pont az ellenkező irányból, hiszen úgy éred utol. Ezért kell abszolút időt definiálni, amit az áltrel sajnos nem tesz meg, ő ugyanis eleve kizárja, hogy gyorsabban menj mint a fény. Ha az eta Carina mondjuk 7000 éve felrobbant akkor ezt az ufok tudhatják, és ideugorhatnak a térben, megmondhatnák nekünk, hogy egy hét múlva ideér a robbanás fénye (és pusztító ereje). Ez bizonyos értelemben időutazásnak tünhet, de valójában ez sem az.

Az ikerparadoxon csak látszólagos, de a relativisták belehalnának ha ezt ki kellene mondaniuk. Szerintük reális, és a GPS -t hozzák fel egy példának. Csak a GPS körpályán mozog ahol sok a zavaró hatás és így el tudják mosni a lényeget. Ráadásul a GPS órája a pontos helymeghatározás érdekében szándékosan nem pontosan jár, tehát ha lehozzuk a földre már eleve nem mutathatja ugyanazt az időt mint a földi UTC etalonóra.

A graviton mint elemi részecske milyen és mekkora szerinted? vagy akkor hogyan működik?

A graviton tényleg elemi részecskének tűnik, de az én különvéleményem szerint 2 részből áll, tehát valójában a részek az elemi részecskék és talán párosával adhatnak egy gravitont, lásd fénymodell. Ez a graviton nagyságrendekkel gyorsabb mint a fény, mert a fény egy megbéklyózott graviton, míg az atomos világ állóra béklyózott gravitonokból áll. Az anyagi világ tulajdonképpen gravitonokból áll, nem pedig atomokból, mert az atomok csak kb 5% -ot tesznek ki, és 66% a sötét energia ami szerintem ezen gravitonokból áll, sőt az atomokat is részben gravitonok alkotják. A maradék sötét anyag valószínűleg molekuláris hidrogén, de szerintem ide sorolható a fekete lyukak anyaga is.

Csak azt nem értem hogy mi a szerepe az A és a B gravitonnak?

Az annihiláció értelmezéséhez kell egyrészt, másrészt magához a fénymodellhez. Ha a fénymodellt megérted a rajzon, akkor így kijön a váltakozó irányú elektromos tér-vektor, majd a következő negyed ciklusban az erre merőleges mágneses tér vektor. Ehhez kell, de a yin yang modell is súgja, ha megnézed a koreai zászlót. Abban is két petty van a cseppek közepén és ez az ősi jelkép súg nekem, szerintem nem véletlen, hogy ilyen fontosnak tartják ezt a jelképet. Őseink sok mindent tudtak amit mi még nem, természetesen nem maguktól, valószínűleg súgtak nekik.

Ha ezek nem csatlakoznak C hez vagy D hez akkor lesz belőlük csupasz graviton?

Igen, ezt gondolom. De ezek a dolgok a fénnyel, nem nagyon vannak alátámasztva, csak szerintem ez a modell megfelel a fény tulajdonságainak.

Ha igen proton, antiproton, elektron vagy pozitron?

Igen, párkeltésnél ez lesz szerintem. Ilyenkor megáll a foton, s lesz belőle "anyag". Kisebb energiáknál viszont, amikor a foton energia nem elég a párkeltéshez fogalmam nincs hogy lesz a foton. Csupasz graviton fogalmam nincs mi lesz ha megáll, de a fotonban is van kettő, s ha a foton megáll, akkor a benne lévő két graviton is megáll, egyhelyben kígyózik tovább és a töltésekkel együtt alkotja az elektron pozitron párt.

Hogy lehet mind a proton (antiproton) és az elektron (pozitron) ugyanúgy két részecskéből álló?

A proton és a pozitron ugyanabból az anyagból áll, tehát egy B graviton és egy D (=+) töltésegység építi fel mindkettőt. A tömeget máshonnan nyerik, a foton mozgási energiájából. Ez a B és D részecske egymás körül kering egyfajta toroid pályán. A protonnak itt nagyobb keringési sebessége, vagyis nagyobb a frekvenciája ahogy a toroid pályán kering ezért nagyobb a tömege, mert ezt érzékeljük tömegként.. De hangsúlyozom ez csak a személyes véleményem, így csak elképzelhető, hogy így van.

Ezek a kvarkok közt bújnak el? Vagy a kvarkok alkotják ezeket?

Nem vagyok meggyőződve, hogy a kvarkok reális dolgok, az is csak egy elméleti próbálkozás. Nem gondolom, hogy olyan sok kvarkot találtak volna eddig.

A gravitonok a testeken való áthaladáskor (minek mértéke attól függ mekkora a tömeg) úgymond meglökik, lendületbe hozzák a testet ?

Valahogy úgy, de fogalmam nincs, hogy hogyan.

És így mitől kering a messzire, de nem elég messzire kirepített alma a föld körül?

Ez nem függ ettől a modelltől, ugyanazért amiért a vonzó gravitációs modellben. Csak a vonzóerőt nyomóra cseréled, de a helyzet ua marad.

A nyomó gravitációval nekem picit furcsának tűnne az égitestek mozgása a nap körül, hogy hogy nem fékeződik a Föld?

A DVAG nézetem szerint a sötét energiával egyenlő, érdekes módon senki nem kérdezi, hogy a sötét energia miért nem fékezi a Földet. Pedig a sötét energia a látható világ anyagának kb 20 szorosa, borzalmas mennyiségű anyag. Nem tudjuk miért nem fékezi mérhetően, a legjobb ha tudomásul vesszük a tulajdonságait, ahelyett, hogy megszabnánk milyennek kellene lennie. A lényeg az, hogy semmiképpen nem dönti meg a nyomó gravitációt az a tény, hogy nem tudjuk miért nem fékezi a Földet a sötét energia vagy a nyomógravitációs sugárzás.

Üdv, János

Cs. Attila kérdezi (rasputin@vípmail.com) Date sent: 2007.01.03. 00:39 Subject: Nyomó gravitáció
Ha a gravitáció valóban sugárzás akkor milyen a spektruma?

Fogalmam nincs, magamban egyedinek képzelem el: a gravitonsugárzás nagyon nagyfrekvenciájú lehet, 2 gravitonból áll (graviton A és B) amelyek egymás körül csavarodnak mint a DNS. Ezek a kopasz gravitonok. Sebességük óriási, kb 5 nagyságrenddel nagyobb mint a fény. Nem gondolom, hogy olyasféle spektruma legyen mint az EM - fény sugárzásnak.

Hogy lehet az, hogy egy kísérletben laboratóriumi körülmények között, a cézium gőzben felgyorsított lézernyaláb 300szor gyorsabban haladt mint a vákuum-beli fénysebesség?

Nem ismerem a kisérletet, de a fénysebesség túllépése simán lehetséges. Einstein feltevése a fénysebesség maximumról teljesen megalapozatlan, gyermekded feltevés. Eleve feltételezi, hogy az emberiség soha nem is fog érzékelni olyan dolgokat amit ő még nem látott, pl gravitációs detektorok. A nagytömegű fekete lyukakból előtörő jet -ek sebessége (mért sebessége) is sokkal nagyobb mint c. A legtávolabbi kvazárok számított sebessége is többszöröse c-nek. Csak a relativitáselmélet tiltja meg a c-nél nagyobb sebességeket, más kizáró ok nincs. Ez persze nem jelenti azt, hogy az adott kisérlet maga vagy az értelmezése nem lehet hibás.
A relativitáselmélettel az a baj, hogy nem a valóságot írja le, hanem a látszatot, tehát azt ami a világból látszik. Csak ezt lehet ugyanis mérni. Ezáltal egy fizikai alapokat nélkülöző, a valóságtól elrugaszkodott matematikai elmélet jött létre, egy tudományos zsákutca, amely megbénítja a kozmológiát.

Nem igazán értem azt amit a tömegre írsz, ezt az állóhullámot. Hát a kettő egyáltalán nem viselkedik ugyanúgy.

Nem olyan állóhullám mint amikor egy gumikötelet rángatsz, ez az egész egy tórusz

. Benne karikába záródva megy egy graviton körbe körbe, ez csak egy gyűrű. Ezen gyűrű körül kering mintegy körbetekert spirálfüzetrugó a töltésegység. Mégegyszer: húzzál bele a spiralfüzetrugó közepébe egy cérnát. Aztán tekerd a rugót körbe úgy, hogy érintsd össze a két végét. Kész a tórusz. A cérna a graviton, a rugó a töltés pályája.

A foton modelledet sem értem. Azt írod, hogy nincs antianyag...de hát sikerült már előállítani, akkor mi az hogy nincs? A másik meg, hogy lehet az, hogy a pozitron és az proton ugyanazokból a részecskékből áll?

Nincs antianyag: ezt azért írom mert a pozitron mint antianyagnak nevezett részecske létrejön de ugyanabból a felépítő kövekből van mint a proton. Mind a kettőben van egy db graviton B és egy pozitiv töltésegység D,

a pozitron felépítése: graviton B és egy pozitív töltés D,
a proton felépítése: graviton B és egy pozitív töltés D

anyagában ugyanaz, tehát nem lehet antianyag. Mind a ketten egy tóruszt alkotnak: egy nagyobb fánk a pozitron, egy kisebb fánk a proton.
Rezgési, nem, inkább keringés közbeni ciklusaik számában különböznek. A proton sokkal többször fordul, nagyobb a frekvenciája, az energiája 1800 -szor nagyobb mint a pozitroné. Csak ebben különböznek.
Anyagukban nem.

Anyagában az elektron különbözik tőlük, mert

az elektron felépítése: graviton A és egy negatív töltés C
míg az antiproton áll: graviton A és egy negatív töltésegység C

a többi ugyanaz. Attól nem lesz valami antianyag, hogy nagyobb az energiája. Csak ennél a két energiatartalomnál záródik körbe a gravitontórusz, az egyik az elektron - pozitronra jellemző energia, a másik ennek 1836 -szorosa a proton - antiprotonra jellemő. Ezek tehát stabil részecskék. Az ettől eltérő energiatartalomnál a gravitontórusz nem záródik körbe ezért az ilyen részecskék nem stabilak (ilyenkor nem ér össze a spirálrugó két vége).
Eszerint 4 stabil elemi részecske létezik: graviton A és B valamint a pozitív és negatív elemi töltésegységek, tömegük nincs. Ezek további 4 stabil részecskét alkotnak: elektron, pozitron, proton, antiproton. Tömegüket az energia adja, amely tkp a gyors keringésből származó tehetetlenség, a pörgő fánk-objektum kimozdításához szükséges erő. A neutron nem stabil, egy elektron tóruszból és benne a fánk közepén egy kisebb proton tóruszból áll. Gluonok nincsenek, mert a neutront az elektromos töltések tartják össze.

Nem tudok olyan korpuszkuláris sugárzásról amiben proton sugárzódna ki... Pozitron sugárzás viszont nagyobb energiájú gamma sugárzásnál általában fellép.

Nincs jelentősége, de például a kozmikus sugárzás jelentős része proton. A földi energiákkal nem nagyon érjük el a protonképződés feltételeit, de létezik.

azt írtad, hogy a "A legtávolabbi kvazárok számított sebessége is többszöröse a c-nek.". Akkor hogy lehet az, hogy nem adhatunk "lendületet" a fotonoknak? Mondjuk a Te példáddal élve, ha egy űrhajó a Földhöz közeledve kibocsát egy fotont akkor miért "korlátozza le" az éter a terjedési sebességet

A fotonok terjedési "közege" a DVAG, amely gravitonsugárzás szerves alkotórésze is a fotonnak, mivel a gravitonokat meglovagoló töltések alkotják magát a fotont. Egyszerűen ekkora sebességre képes a töltéseket cipelő graviton = foton. Szemléletesen a DVAG egy közeg és minden közegben megvan a fény terjedési sebessége ami egy adott érték, de ez nem analógia csak szemléltetés. Ezért nem tudsz lendületet adni a fotonoknak mert az éter közegre jellemző sebességgel tudnak csak haladni. Ha az éter "mozog" áramlik, egyik sem jó szó, a legjobb talán a DVAG gradiens, akkor a c lehet nagyobb is meg kisebb is attól függően, hogy a gradiens irányába vagy fordítva halad a fény. A DVAG gradiens gravitációs gradienst jelent, a földön célszerűen le és felfelé irányt.

és a kvazárok esetén miért nem?

A kvazárokról hozzánk érkező fény sebessége is pontosan ugyanolyan mint bármely csillagról érkező fény sebessége. A kvazár sebességét vöröseltolódásukból számítják, nem pedig az érkező fény sebességéből, mert az mindig egyforma a földön nézve, a fénysebességet az éter-közeg szabja meg, a Föld okozta DVAG gradiens pedig némileg módosítja.

lézerfény gyorsítás:

a lézer is fény, nem tudod gyorsítani csak egy módon, lásd előbb: DVAG gradiens gyorsithatja. Fekete lyukba befelé menet gyorsul, sebessége sokkal nagyobb lehet mint c.

És a végén a gravitonok. Ha ezeknek tényleg van hullám és részecske természete is akkor kell hogy legyen spektruma.

Én nem látok összefüggést. Lehet, hogy van, de az előbbiből nem következik a másik. Nem tudunk róla semmit, gravitonokat nem sikerült eddig kimutatni, nem olyan mint az EM sugárzás. Ha olyan lenne már rég ki lenne mutatva. Nem olyan. Nem tudjuk milyen. Képzelődni lehet, mint ahogy én is teszem. Spektrumon frekvenciaeloszlást értek és azt gondolom, hogy a gravitonsugárzásnak egy jól meghatározott sebessége, energiája frekvenciája van. Nincs spektruma

A fény folytonos spektruma azt jelenti, hogy mindenféle frekvencia megtalálható benne.
A vonalas spektrum pedig csak annyit, hogy bizonyos hullámhosszak pl elnyelés miatt hiányoznak, vagy meghatározott hullámhosszu emisszió miatt éppen fényesebb vonalakat láthatunk ha egy prizmával szétterítjük a különböző hullámhosszú fénysugarakat.

Gravitonoknál ilyen analógia még fel sem merült, prizmánk sincs, főleg ha a gravitonok frekvenciája egyedi lenne és nem alkot spektrumot. De mondom: fogalmam nincs, szerintem nincs spektruma, de meggyőzhetsz ha tudsz...

Problémák a relativitáselmélet körül

További origó fórum kérdések OF OF2 OF3 és Tudomány cikkek archiv Szkept Hypog Csivar

Albert Einstein Fénysebesség Relativitáselmélet AstrojaN Kozmológia nyomó gravitáció

janos@biochem.szote.u-szeged.hu

Vita 1, Vita 2, Vita 3, Index Fórum 2012, 2011, 2010, 2009, 2008, 2007, 2006, 2005, Reverz 2005, 2006, 2007, 2008, 2009, 2010, 2011